A csíki csapatot a Közép régióba osztották, ahol kikapott a Marosvásárhelyi Maros csapatától és így nem jutott be a döntő tornára. A Kolozsvári Egyetem és a Segesvár csapata elleni eredményeket nem sikerült még kideríteni.
A Csernowitz-ban megrendezett döntő tornára a Dragos Voda, a bukaresti Telefon Club és a marosvásárhelyi csapat jutott be. Az első meccset a marosvásárhelyiek ellen a Dragos Voda csapata 2-0 arányban megnyerte. Másnap a Telefon Club csapata a második harmad közepe táján, amikor már 5-0 arányban vezettek levonult a jégről és elhagyta a várost – szemtanuk szerint a szurkoló helybeliek hathatós “segítségével”. Így a Dragos Voda lett a bajnok. Nem ez volt az egyedüli hasonló bajnokavató a román jégkorong nem mindig dicső történetében…
A csapatlistákat átnézve azért nem mondhatjuk, hogy nem volt csíki részvétel ezen a döntő tornán:
- Dragos Voda Cernauti: Maesciuc (G), Sadovsky I, Engster, Suc, Panenka, Sadovsky II, Pop, Tomovici, Ierecinsky.
- Telefon Club Bucharest: Vogel (G), Biró László, Anastasiu, Tico, Botez, Petrovici, Petrescu, Brackl, Pana, Concister, Michelffi.
- SS Muresul Târgu Mures: Veress (G), Váncsa, Incze I, Kocsis, Tele Simon, Kerekes, Incze II, Soos, Francois.
Bíró László mellett itt tűnik fel a negyvenes évek egyik érdekes figurája, Tele Simon, aki a Csíkszereda csapatában megkezdett pályafutása betetőzéseként a Dél-Afrikai Köztársaság első válogatott-edzőjeként, a dél-afrikai hoki atyjaként fejezte be pályafutását. Az első csíki világjáró hokis.